Egy vallomással tartozom, és már jó ideje. Hogy eddig miért nem jutott eszembe, hogy megírjam? Nem tudom. Ám most pótlom, és elnézést kérek a késés miatt.
Tehát. Ha valaki a Minden harmadik kedden című regényem nyomtatott példányát olvasta, a barátja, barátnője, ismerőse pedig az e-könyvet, nem értik, hogy egyikük miért beszél Zoltánról és Szilárdról, míg a másik Gáborról és Sanyiról.
A titok nyitja pofonegyszerű: másként hívják őket az e-könyvben, mint a nyomtatott kiadásban.
Hogy miért? Elmondom hogyan történt.
Akkoriban, 2014-ben elküldtem a kiadónak a kéziratot, ahol is egy szép külsejű könyvet készítettek belőle, és a szerkesztést is precízen végezték. Ám megkértek, hogy változtassam meg a szóban forgó két férfi nevét, és ötletet is adtak az új elnevezéshez. (Az eredeti, vagyis a kéziratban szereplő nevek: a férfi főszereplő Gábor, a férj pedig Sanyi.) Az első javaslatukat nem fogadtam el ₋ véletlenül a két fiam nevét javasolták ₋, ám ők elszántan nem akarták az eredeti neveket, és újabb javaslatot tettek. Ezt már udvariatlanság lett volna visszautasítani. Így lett nyomtatásban Gáborból Zoltán, Sanyiból pedig Szilárd. E-könyvben akkoriban, 2014-ben nem jelent meg a regény, majd csak 2021-ben.
Vagyis volt hét évem ₋ számmal is leírom: 7 ₋, hogy megszokjam a kiadó által adott neveket. De képtelen voltam rá.
Amikor az olvasók kérdeztek valamit Szilárddal kapcsolatban, előfordult, hogy gondolkodnom kellett, kiről is van szó, mivel magamban mindig is Sanyinak hívtam. (Ahogy Zoltánt Gábornak.) Tudtam, ez a szereplő számomra csakis Sanyi lehet ₋ mondom ezt úgy, hogy ismerek néhány Sándort, és ők kivétel nélkül nagyon rendes emberek ₋, egy kisvárosi sztár, önelégült, nagyképű, beképzelt. Így aztán 2021-ben az e-könyves megjelenéskor megmakacsoltam magamat, és visszaadtam a két férfi eredeti, kéziratbeli nevét.
Természetesen felmerült bennem, hogy ebből azért akadhatnak problémák, de bíztam benne, hogy az olvasók megértik és elfogadják, hogy nem tudtam megbarátkozni a kiadói nevekkel.
Örülnék, ha megírnátok, szerintetek melyik név illik jobban a szereplők jelleméhez! Nem gond, ha a Zoltán-Szilárd verzió mellett voksoltok.
Vallomás Minden harmadik kedden könyvemről
Kedves Naplóm!
Egy vallomással tartozom, és már jó ideje. Hogy eddig miért nem jutott eszembe, hogy megírjam? Nem tudom. Ám most pótlom, és elnézést kérek a késés miatt.
Tehát. Ha valaki a Minden harmadik kedden című regényem nyomtatott példányát olvasta, a barátja, barátnője, ismerőse pedig az e-könyvet, nem értik, hogy egyikük miért beszél Zoltánról és Szilárdról, míg a másik Gáborról és Sanyiról.
A titok nyitja pofonegyszerű: másként hívják őket az e-könyvben, mint a nyomtatott kiadásban.
Hogy miért? Elmondom hogyan történt.
Akkoriban, 2014-ben elküldtem a kiadónak a kéziratot, ahol is egy szép külsejű könyvet készítettek belőle, és a szerkesztést is precízen végezték. Ám megkértek, hogy változtassam meg a szóban forgó két férfi nevét, és ötletet is adtak az új elnevezéshez. (Az eredeti, vagyis a kéziratban szereplő nevek: a férfi főszereplő Gábor, a férj pedig Sanyi.) Az első javaslatukat nem fogadtam el ₋ véletlenül a két fiam nevét javasolták ₋, ám ők elszántan nem akarták az eredeti neveket, és újabb javaslatot tettek. Ezt már udvariatlanság lett volna visszautasítani. Így lett nyomtatásban Gáborból Zoltán, Sanyiból pedig Szilárd. E-könyvben akkoriban, 2014-ben nem jelent meg a regény, majd csak 2021-ben.
Vagyis volt hét évem ₋ számmal is leírom: 7 ₋, hogy megszokjam a kiadó által adott neveket. De képtelen voltam rá.
Amikor az olvasók kérdeztek valamit Szilárddal kapcsolatban, előfordult, hogy gondolkodnom kellett, kiről is van szó, mivel magamban mindig is Sanyinak hívtam. (Ahogy Zoltánt Gábornak.) Tudtam, ez a szereplő számomra csakis Sanyi lehet ₋ mondom ezt úgy, hogy ismerek néhány Sándort, és ők kivétel nélkül nagyon rendes emberek ₋, egy kisvárosi sztár, önelégült, nagyképű, beképzelt. Így aztán 2021-ben az e-könyves megjelenéskor megmakacsoltam magamat, és visszaadtam a két férfi eredeti, kéziratbeli nevét.
Természetesen felmerült bennem, hogy ebből azért akadhatnak problémák, de bíztam benne, hogy az olvasók megértik és elfogadják, hogy nem tudtam megbarátkozni a kiadói nevekkel.
Örülnék, ha megírnátok, szerintetek melyik név illik jobban a szereplők jelleméhez! Nem gond, ha a Zoltán-Szilárd verzió mellett voksoltok.
Búcsúzom, kedves Naplóm, hamarosan találkozunk.
Vélemények, gondolatok küldése: hello@akody.hu